„Rendben. Értem, hogy a bibliában van alapja a zászlózásnak. Azt is látom, hogy a tánc is szerepel. De miért táncoltok a zászlókkal?”
A kérdés, ha felmerült benned is, teljesen jogos. Az ige írja a zászlók lobogtatását, de nem ír olyat konkrétan, hogy tánckoreográfiákat végezzünk vele. Miért tesszük mégis?
Az elsődleges dolog, hogy a zászlóval két dolgot kell tennünk. Láthatóvá tenni, felemelni, és lobogtatni, mozgatni.
Ennek a mozgatásnak pedig értelme, jelentése van, ahogy már megismerhetted egy részét az alapkozdulatok fejezetből. De a zászlók mozdítása nincs feltétlenül összekötve a zenével. Sokan emelünk zászlót akkor is amikor nincs épp dicsőítés. Felemeljük Jézus nevét, használunk zászlót ima közben. Felemeljük országok zászlaját miközben értük imádkozunk, mint peldául az Egy nap a nemzetért rendezvényen ahol több országért is imáztunk és közben felemelkedett a zászlójuk.
Ugyanígy emelünk és mozdítunk zászlót prófétai kijelentésre is, rezgetjük, vagy kiárasztjuk azt a gyülekezetre.
És van, hogy pusztán zászlókkal mozdulva zene nélkül, mégis táncolva dicsőítünk, prófétálunk vagy harcolunk.
Igen zene nélkül is lehet táncolni és zászlózni. És zászlóval táncolni is. Ezt gyülekezeti alkalmakon ritkán használjuk, hiszen elsősorban a dicsőítésben és imában szolgálunk, de én magam elég gyakran teszem peldául parkban vagy amikor egyedül vagyok. A dicsőitésem és imám így is teljes, nem befolyásolja az éppen hallott zene és szöveg.
E mellett valóban a gyülekezetekben általában a legláthatóbb a zászlók dicsőítés közbeni használata. Ami egyértelműen magával hozza azt, hogy a zászlós a zene ütemére mozdul. És ha ezt változatos mozdulatokkal teszi,az már tánc lesz.
De nem szabad azt sem elfelejteni, a zászlós mozgása attól is függ, milyen mozgásformákat ismer a teste. Aki táncolt korábban, vagy táncol a zászlózás mellett az természetesen azokat a mozdulatokat fogja beletenni. De magam is tapasztaltam, hogy az íjász edzésröl ismert mozdulat egyértelműen előjött amikor a zászlóm íjjá vált. Az önvédelmi ismereteken bottal gyakorolt ütést használom az összetekert zászlóval. És a kamaszkoromban a Bükk egyik hegyoldalában tanult ostorhasználat mozdulata is visszajött harminc év kihagyás után.
Vagyis a zászlóval nem az a cél, hogy táncoljunk, magáért a táncért. Kommunikálunk, történetet mesélünk, pófétálunk, harcolunk. Lobogtatjuk, ahogy az ige kéri. Mindig a szerint ami épp a szükség. És ha ez a dicsőítés zenéjére történik akkor tánccá fog válni.
Kevesebb megjelenítése