Hiszem az Urat. Hiszem a teremtését. Hiszem a fiút Jézus Krisztust. Hiszem, hogy testben jött el, meghalt értünk, áldozata megváltott, eltörölte a bennünk lévő bűnt. Legyőzte a gonoszt és feltámadt. Hiszem, hogy felment a mennybe. Hiszem, hogy eljött a Szent Szellem, hogy tűzzel kereszteljen. És, hogy Istenünkkel élö kapcsolatunk van. Ők hárman egy.
Hiszem, hogy az Isten jó. Tervez, gondoskodik, tanít. Hiszem, hogy gyönyörködik a teremtményei fejlődését figyelve. Hiszem, hogy van lehetőségem neki örömet okozni.
Hiszem, hogy az elhívásom tőle van. Hogy az életem ajándékait azért kaptam, hogy ezt betöltsem. Hiszem, hogy minden ami történik egybe szerkesztődik.
Zászlós vagyok:
Új nyelvet, a mozdulatok nyelvét kaptam, hogy dicsőítsem Őt. Hogy felemeljem Jézus nevét. Bárhol, bármikor hívők és mindazok előtt akik így ismerhetik meg őt.
Feladatot kaptam, hogy vezessem a csapatomat amíg nálam tanulnak vagy velem szolgálnak.
A dicsőítő csapat részeként a dicsőítésvezető a vezetőm. Az ő általa meghatározott dicsőítést kell felerősítenem. Akkor is ez a feladatom, ha nem felkért szolgálatban vagyok. Ahogy a nézőtéren állva sem kezdek el másik dicsőítést énekelni, úgy más üzenetet zászlózni sem.
Amennyiben a feladat kifejezetten a prófétálás, úgy az egyértelműen Istentől az adott alkalomra kapott üzenetet kell átadnom.
Feladatom követni a Seregek Urát. Az utasításait azonban nem nekem, hanem a tábornokainak adja. Így számomra az egyetlen feladat a csatában, a Szent Szellem vezetése által átadni azt ami a tábornokok utasítása. Vagyis követnem kell a felkért szolgálatban a szervező/rendező látását. Azt kell kierősítenem.
A Seregek Ura akkor szól hozzám utasítással, ha nincs a helyszínen tőlem magasabb rangú elöljáró.
Tanító vagyok.
Ajándékom, hogy a bonyolultat egyszerűen fogalmazzam meg. Megtalálni, kinyitni, magot vetni, öntözni, óvni, támogatni, felsegíteni, és elengedni.
Addig tudok elvinni valakit amíg én is el tudok menni. De ettől sokkal távolabbra tudom eljuttatni.
Úgy tekintek magamra, mint aki papírsárkányt ereget. Megtanitom felszállni. Majd tartom a zsinórt ahogy egyre magasabbra jut. Fent erősek a szelek. Nekem stabilan kell a földön állnom. És aki sárkányt ereget nem repül velük. Lentröl tart, biztosan. És ha lehull a sárkány segít újra felszállni. Eljön a pillanat, amikor a madzagot elengedem: repüljön szabadon.
Tanítóként ezekben az időkben különösen fontos feladat a fiatalok építése. Hogy felismerjék, Isten mindannyiukat megajándékozta, az ő tökéletes teremtései. Egyen-egyenként értékesek, és ennek bizonyítékait nem emberek szavaiban kell keresniük. Meg kell tanulniuk egymást és magukat is az Úr szemén keresztül látni